Első jelmez készítésem margójára (5+1 jó tanács magamnak az elkövetkezendőkre)

Talán néhányan emlékeztek, hogy pár hete hoztunk nektek farsangi jelmez ötleteket és említettem, hogy Karolinámmal mi is készülünk életünk első közös farsangjára. Jelentem a farsang holnap délelőtt lesz a bölcsiben, és elkészült a jelmez. Megosztanám veletek a készülődés közben készült széljegyzeteimet, amelyeket magamnak mantráztam az elkövetkezendő farsangokra, anyák napjákra, gyermeknapokra... vagy bármi nemű készülést igénylő eseményre.


Vagyis 5+1 pont amire figyeljünk, ha bölcsis/ovis/iskolai kreatív rendezvényre készülünk

Hiába jártam 22 évig különböző iskolákba, még mindig nem tanultam meg, hogy az iskolai/óvodai/bölcsődei feladatoknak nem este 10 órakor kell nekiállunk. (A dolog érdekessége, hogy a munkámban sose voltak határidős problémáim, ez úgy látszik szigorúan az oktatási intézményekkel kapcsolatban hozható összefüggésbe velem.)


Ha életed párja bőszen bólogat, hogy természetesen segíteni fog eme nemes feladatban, majd 10 percre rá kifejti, hogy mennyire nem ért egyet ezzel a herce-hurcával, fogj gyanút, hogy aznap este, amikor segíteni kellene pont annyira fáradt lesz, hogy ő is elalszik a gyerekkel este 8-kor.

Ha úgy érzed, hogy valamit elfelejtettél, erősen gyanakodj, és ne internetezz/olvass/hímezz/pihenj nyugodtan a kanapén, mint aki jól végezte dolgát. Nem véletlen, hogy hiányérzeted van. Természetesen ez csak este 10 után tudatosul. A jó hír, hogy ekkor azonban elszáll minden fáradtság, felpattansz és újra pörögsz ezerrel.


Amikor párod morog, mert:

- minek tartod meg azt a kis kartonpapírt, nem jó már semmire,

- minek vesződsz annak a rossz ingnek a gombjaival, már nem kell úgysem,

- miért nem csomagolhatom a karácsonyi dobozokba a Mikulás sapkát, mit csinálsz vele nyáron?


Kezeld fenntartással a dolgot, hiszen ő ekkor még nem tudja:

+ nem folytatsz gyűjtögető életmódot, de egy kreatív anyukának sok minden eszébe juthat, és nem szaladhatsz mindig boltba a kellékekért,

+ akár február végén is szükség lehet egy Mikulás sapkára, ha a boltokat bejárva nem találsz egyszínű piros sapkát. A piros most nem igazán divatszín a gyerekruhákban,

+ a gombok fejlesztik a vizuális észlelést, a szem és mozgáskoordinációt, a finom, motorikus mozgást, vagyis ki - bepakolásuk, a színfelismerős játék és a szobában szétdobált gombok összeszedegetése egyesével anyukának nagyon jó mulatság. Ráadásul egy rák szemének tökéletesen illenek a fekete gombok.

(A szekrényekben és különböző polcokon elrejtett "még jó lesz egyszer valamilyen kreatív ötlethez" dobozokról most bölcsen hallgassunk.)

Ha a gyermek a farsang vagy egyéb esemény napján már egészen mást gondol ("én mégse rák akarok lenni", "nem szeretem ezt a piros nadrágot", "nem is akarok farsangra menni") vagy csak morcosan ébred, ne vedd a szívedre. Gondolj azokra a gondtalan órákra, amelyekkel az előkészületek teltek. Lásd még, első tanulságnál: ha nem este 10-kor jut eszedbe legközelebb a készülődés, akkor akár még a gyermekkel együtt is csinálhatjátok. Hiszen imád vágni, ragasztani, "varrni".


Nagy életbölcsességet mondott az a 10 éves kisfiú, aki kijelentette, hogy a farsangi jelmezbál az oviban, suliban (esetünkben bölcsiben) az anyukák versenye. Tegyünk róla, hogy maguknak érezzék a feladatot és ők már ne essenek ezekbe a fent említett hibákba. :)

Készül a rák jelmez. :)