Karolinám születésekor még nem is sejtettem, hogy életem legnagyobb és legszebb kalandja kezdődik. Mindenki a legjobbat szeretné, már az első sírástól az apró csöppségének és ez különösen felerősödik egy-egy ünnep vagy alkalom idején.
Gyereknap van ma, de igazából minden nap az övék kell, hogy legyen, hiszen minden nap van valami új felfedezni való, szeretni való a kis világukban.
Még csak a pocakomban volt Linám, de elhatároztam, hogy nem ajándékokkal szeretném elhalmozni őt. Inkább igyekszem majd minél több élményt, emléket és maradandót adni, hogy majd legyen mindig mire visszagondolni, ahogy ezt az én édesanyám is tette és teszi a mai napig. Sose felejtem el a közös kirándulásokat, vagy amikor egyik kirándulásunkon elővarázsolta a hideg meggy levest a 40 fokos hőségben, az érettségi előtti vasárnapi fagyizást, a hatalmas kártya-partikat, a végnélküli menyasszonyi ruha próbákat, a közös varrásokat, hímzéseket. Azt gondolom ezek sokkal többet érnek bármilyen drága ajándékoknál, márkás ruháknál, hiszen ezekből van mit felidéznem egy-egy borongós napon. Innen támadt az ötletem, hogy alkossunk együtt maradandót. Felnőtteket és gyerekeket hívok, írjunk mesét, verset, hogy legyen ez egy közös emlék 2015. gyereknapjáról..
Az ötlet szintén gyerekkori élményeimből született. Szerencsére még alsó tagozatos korunkban egy olyan magyar tanárnő egyengette útjainkat osztálytársaimmal, aki megtanított minket nem csak az olvasás szeretetére, de arra is, hogy akár mi magunk is lehetünk szerzői a csodák világának. Kővári Józsefné, Teca néni minden évzárón kis könyvet adott ki tanítványainak a munkáiból. A kis írásokkal évről évre nyertük a pályázatokat. Ezt az elgondolást szeretném továbbvinni, és biztosítani egy lehetőséget gyerekeknek, felnőtteknek egy későbbi emléknek.
És miért éppen mesékkel, gyerekversekkel?
Biztosan sokan vagyunk, akik életének fontos kísérője maradt a mese. Egy olyan világba kalauzolnak el gyermeket, felnőttet, ahol minden lehetséges. Egy világba, ami igazságos és a jó mindig elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig belátja hibáját és megjavul. Talán ezért maradunk sokan lelkünkben gyerekek, mert ilyen világban szeretnénk élni? Döntse el mindenki maga és írjon velünk mesét!
A feltételeket a következő blogban találjátok, most kezdjétek, mert a határidő június 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése