2015. június 29., hétfő

Nomen est omen - érdekes nevek tárháza



A nevek bűvöletében élek. Nem is tudom mikor alakult ez ki nálam, de valahogy jött, és ha nevekkel kapcsolatos cikket látok, el kell, hogy olvassam. Amikor kiderült, hogy babát várok, azt gondoltam, ez most aztán a Kánaán lesz. Olvasgathatom napestig az utónévkönyvet és lubickolhatok a nevekben.

Valamiért mindig is hittem a „Nomen est omen” - azaz a név kötelez, a név az ember - mondásban. Egy osztálytársam egyszer megkérdezte: azért hordok sokszor fehér ruhát, mert a nevem Blanka, és ez fehéret jelent? Nem így gondoltam a híres latin mondásra, de hamar észrevettem, hogy bizonyos keresztnevű emberekkel jól kijövök, például mindig Krisztikkel és Dórikkal barátkoztam már egész kiskoromtól kezdve, és például az Ágikkal valahogy mindig nehezen találtam meg a közös nevezőt.



Érdekelni kezdett vajon mi lehet ennek a hátterében. Mindenhol arra akadtam, hogy a nevünk a numerológiával függ össze. Számos oldalt lehet találni az interneten, ahol nevünkhöz tartozó számot kiszámolva megtudhatjuk „sorsunkat”, de legalábbis, a név intő jeleire találhatunk utalást, ahogy a mondás többféle értelmezésében is benne van. Ez a különös vonzalom adta talán az ötletet, hogy névre szóló ajándékokat készítsek és ez menthetetlenül a hobbimmá vált.

Egy jógatanárnő egyszer azt mondta, hogy a várandós kismamák figyeljenek a belső hangra, mert a baba megsúgja a nevet, amit szeretne viselni. A férjem osztálytársa Háth Izsák volt, a szomszéd kislány pedig Bagoly Nünüke néven indult a nagyvilágba. Most ők vagy nem súgtak, vagy édesanyjuk nem jól hallotta üzenetüket. A férjem érdekes módon monogramokban gondolkodott, azt mondta, ha fiú lesz KB, ha lány KK. Így ezen az irányvonalon kezdtünk el gondolkozni. És a lányunk valóban súgott, mert a férjem mondott Klaudiát, én mondtam Krisztit és egyszer csak jött az isteni szikra, legyen Karolina. Hol voltak itt kérem az utónévkönyvek és a hosszú órák, amit boldogan a név keresésével töltöttem.

Mint annyi minden, sajnos a mai felszínes világunkban, a névadás is egy csöppség érkezésekor egyre inkább a „trendiség” felé húz. Ahogy olvasom, az MTA évről évre egyre több és több kérvényt kap furcsábbnál furcsább nevek bejegyzésére. De szerencsére ők is húznak bizonyos határokat a divathóbortnak, mert ma még lehet, hogy a kedves szülőnek a Radiátor férfiasan hangzik, de pár év múlva a síró gyereket neki kell minden nap megvigasztalnia hazafele az iskolából.*

2014-ben többek között a Sudár, Remény, Áldás és Béke nevek kerültek bejegyzésre a hivatalosan is anyakönyvezhető nevek közé. Nagyon érdekes, hogy már az ókori Mezopotámiában is hasonló neveket (Csöppség, Élet, Bőség) adtak a gyerekeknek.A történészek szerint ezek a nevek a szülők gyengédségéről, szeretetéről árulkodnak.

A szülők többsége még mindig hisz a hagyományos nevekben. Évek óta a Hanna, Anna, Bence, Máté négyes vezeti a sikerlistát. Egyes nevek pedig reneszánszukat élik, mint a Janka, Izabella vagy a fiúknál a László, János és István. Így egyenlőre nem fog túl sok Móka és Pompónia rohangálni a játszótéren, de a lehetőség megvan, hogy a babák különleges neveket súgjanak anyukájuknak.

Ti hogy találtatok nevet a gyerekeknek? Ismertek ti is érdekes nevű embereket? Osszátok meg velünk!



*Íme egy érdekes cikk a témában, ha érdekel hogyan dönt az MTA a kérdéses nevekről: http://index.hu/belfold/2013/10/12/nevadas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése